Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pokol tüze

Kérdező: 4. Mi származik az ördögtől? Hogyan lehet megkülön­­böztetni a látszat-jót az igazi jótól?

HANG:  4. Minden rossz egy elrontott jó. Az erkölcsi rendben az annyit jelent, hogy minden rossz egy elron­tott szeretet. A szeretet természetesen csak Tőlem származhat. A szeretetnek ŐSFORRÁSA VAGYOK. Ennek elrontása, ha ben­netek tudatos, akkor tőletek származik, ha nem tudatos, akkor a gonosztól van.

Arra a kérdésedre, hogy hogyan lehet megkülönböztetni a látszat-jót az igazi jótól, hát erre nem lehet oly könnyen válaszol­ni, mint legtöbben gondoljátok. A pokol tüze és a Szentlélek tüze - mondottam egyszer egy gyermekemnek - a felületen meg nem különböztethető. De ez nem baj, ha tudod, hogy aki Engem sze­ret, annak minden, még a pokol tüze is javára válik.

Hosszabb távon persze megkülönböztethető. A Gonosz nem képes sokáig a világosság angyalának ábrázatát magára ölte­ni. A Lélek gyümölcseinek felsorolása megtalálható a Galatákhoz írt levél 5; 22-ben.

Az előbb leírtak természetesen arra vonatkoznak, mikor mások magatartásán kellene meglátnod, hogy az jó vagy nem jó. Önmagad számára nem lehet kétséges, hogy erkölcsileg rosszat véletlenül tenni nem lehet. Csak készakarva. Mindenkinél a SZÁNDÉK a döntő.

Ostoba kijelentés az, hogy a pokol útja jó szándékkal van kikövezve. Az ilyen kijelentés tényleg ördögi. Jó szándékkal nem lehet elkárhozni, csak üdvözülni, még akkor is, ha valaki jó szán­dékkal valami nagyon nagy ostobaságot csinál. Bár van bűnös tu­datlanság is. Ha valaki tudatosan hanyagolta el, hogy elsajátítson bizonyos ismereteket, melyek további életében majd fontos szerepet kaphatnak, hát annak bizony terhet fog jelenteni a bűnösen elmulasztott ismeretek hiányából származó rossz következmény. De ekkor sincs számotokra olyan mérce, mely képessé tenne benneteket arra, hogy megfelelő bírói ítéletet tudnátok hozni az illető rovására. 2 /115

 

 

Kérdező: 1. Értetlenül állok egy gonoszság előtt. 2. Hogyan menekülhetnek, gyógyulhatnak meg gyermekeim attól a lelki sérüléstől, melybe apjuk által jutottak? 3. Miért van férjemben az a gyűlölet és nemtörődömség irántunk? 4. Hogyan lehet elviselni e gonosz világ gonosz hatásait?

HANG:  1. Mit is mondhatnék neked az első kijelentésedre? A gonoszság előtt csak a gonoszok képesek részben megállni. Te éppúgy, mint Én annak idején, csak azt teheted, hogy leborulva Atyánk előtt, könyörögve sóhajtod: ha lehetséges, múljék el e pohár, mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint Te. Mt 26,39* ~ Mk 14,35-36* ~ Lk 22,42*. - De hát hogyan akarhatja Isten azt, hogy ilyen családi tragédiát okozzon egy apa hűtlensége? Sehogyan! Isten nem akarja az ilyen gonoszságot. Isten azt akarja, hogy ha ilyen gonoszság megtörténik, akkor az, aki Istent szerető, Isten szándéka szerint tudjon dönteni e kihívásban.

Drága Gyermekem! A földi életben a pokol az, ami természetes. Nekem is, neked is ezt kell megélnünk. De amint Én, bizonyos idő elteltével ki tudtam mondani: „Ne igyam-e ki a kelyhet, amit Atyám nyújt nekem Mt 26,39* ~ Mk 14,35-36* ~ Lk 22,42*?”, ugyanígy neked is, nem a szituáció, hanem a döntés lehetősége az a kehely, amit közös Atyánk kínál fel neked is.

Méltatlan volna hozzád is, Hozzám is, ha üres vigasztaló szavakkal próbálnálak fárasztani. Amit viszont mondok, mert mondanom kell, mert ez az igazság: cirenei Simonod leszek! Együtt cipeljük azt a keresztet, amelyet a gonoszság rakott rád és családodra. Nem fogsz összeroppanni, nem szabad összeroppannod!

2. Sajnos, azt kell mondanom gyermekeiddel kapcsolatban is, hogy az ő számukra sem más a földi élet, mint a mi számunkra: pokol. Nekik is  rendre dönteniük kell a felismert jó mellett vagy ellene, bármilyen körülmény is provokálja döntésüket. A pokol egész hatalmának ereje sem képes arra, hogy gyermekeidet letérítse arról az Útról, amelyet Magammal azonosítottam, ha ők ezt nem akarják. Az kétségtelen, hogy férjed hűtlensége nagyon megnehezíti életüket, de ezek a nehézségek nem kárukra, hanem javukra fognak válni. Nem pusztulnak bele, hanem megerősödnek tőle.

3. Férjed önmagát gyűlöli, s ezt vetíti ki rátok. Számára teljes képtelenség a nyugodt lelkiismeret. Ő egy olyan menekülő ember, aki hontalanságának átkát azáltal próbálja elviselhetővé tenni a maga számára, hogy átkot szór másokra. De ezek az átkok, ez a gyűlölet mind visszahull az ő fejére, s így egyre elviselhetetlenebb lesz számára a földi élet. Hidd el, csak rövid távon tudja magát megjátszani fölényesnek, közömbösnek az, akit belül a pokol tüze éget. Szó sincs róla, hogy ő boldog lenne! Olyan ő, mint egy madár, amely fenn repül a légben. A szemlélő azt gondolná, milyen jó is annak a fent repülő madárnak! De a szemlélő nem tudja azt, amit a madár nagyon is tud: nincsenek lábai! Örök repülésre van kárhoztatva! Soha le nem szállhat! Nincs fészek, amely őt várja! - Ó, Gyermekem! Férjed élete az igazi pokol, és nem a tiéd. Neked legalább vagyok Én, de neki senkije sincs!, mert akiről azt próbálja önmagával elhitetni, hogy az övé, arról ő is tudja, meg az illető is, hogy nem így van.

4. A gonoszságot nem lehet elviselni. Aki a gonoszsággal találkozik, és átadja magát neki, az állandóan, lábnélküli madár módjára, menekülésben van, míg egyszer lezuhanva végleg össze nem zúzza magát. A gonoszságot nem lehet elviselni. Aki nem adja át magát neki, az Hozzám jön. Ettől ugyan nem lesz kisebb a keresztje, de nagyobb lesz az EREJE, mert saját ERŐMET osztom meg vele. Ezt akarom veled is tenni. 7 /561

 

 

Kérdező: 1. Egy kapcsolat gondját teszem a HANG:elé.

2. Jó úton járok? Mi a feladatom?

HANG: 1. Senkinek a boldogsága nem épülhet mások boldogtalanságára! Az egy, már régtől elhanyagolt önfegyelem hiánya, ha valaki nyitott olyan irányban, amilyen irányban zártnak kellene lennie. Te nem őt szereted, amint ő sem téged szeret, csupán egy benső fegyelmezetlenség folytán ideologizáljátok meg magatokat. Erre a magatartásra mondottam Én, Jézus, hogy van olyan ember, aki homokra építi házát (Mt 7;26-27 ~ Lk 6;49*). Csak kis idő kérdése, és romhalmaz lesz az ilyen házból. De ez még nem lenne a legnagyobb baj. A fő baj az, hogy elsősorban az építőket temeti maga alá az ilyen romhalmaz!

Szeretettel kérlek, ne hivatkozz szeretetre e kapcsolat kapcsán! Sokkal inkább a pokol tüze ég benned, semmint a Szentlélek tüze! A legkegyetlenebb önámítás egyike az, amikor a legrosszabbat a legjobbnak akarja valaki megmagyarázni önmagának és másoknak is! Nem. A Szentlélek tüzére semmiképpen sem hivatkozhatsz! Ezt magad is jól tudod!

2. Én vagyok az ÚT! A senkinek nem ártás, a mindenkinek megbocsátás, a segítés útja. Tehát a benső SZABADSÁG útja. Ez ellentéte minden megkötözöttségnek. Jn 14,6 = Jn13,34*

Aki arra törekszik, hogy másokat a házastársi hűségre, a házastárs iránti szeretetért minden áldozat vállalására buzdítson, az egészen biztosan jó úton jár. De aki a maga mulandó érdekeit, érzelmeit tartja a legfontosabbnak, az biztosan rossz úton jár! Minden emberi kapcsolat mulandó. A hűség örök! Ha Hozzám, Jézushoz köt, akkor Mennyország, különben pokol!

Feladatod az, hogy merj áldozattá válni Értem, Jézusért! Tehát ne légy parttalan a nyitottságodban. Légy egyértelmű és zárt, amikor arról van szó, hogy gyengíteni akarja valami vagy valaki Kettőnk kapcsolatát. Légy egyértelmű és lezárt, ha bárki a te kedvedért gyengíteni akarja a már egyszer más felé kinyilvánított hűségét. Mentsen Isten attól, hogy gyengíteni akard másban az ilyen hűséget! 25 /2468

 

 

Kérdező: MEGCSALT A PÁROM

Évekig nem tudtam párom hűtlenségéről.

HANG: Olyan gyógyszer nem létezik, amelyet, ha valakinek beadnak, akkor hűséges lesz párjához. Ez azt is jelenti, hogy feltétlenül előbb-utóbb romjaiban fog heverni az, aki a másik ember hűségére építi boldogságát. Még saját hűségedet is csak azáltal tudod biztosítani, ha megérteted magaddal azt, hogy ez neked jó, és nem azáltal, hogy ezt más érteti meg veled.

Minden hűségnek az Isten iránti hűség az alapja! Ha ez nincs, akkor legfeljebb csak hűtlen szívűek  együttéléséről lehet beszélni.

Párod nyilván nem érttette meg magával azt, hogy neki jó, ha hű marad. Ennek lett következménye az a gyermek is, akiről írtál.

Hogy is tudnád szívbékédet újra megtalálni? Ha ott keresed, ahol elveszett, akkor nem jó helyen keresed. A világon senki nem találhatja meg szíve nyugalmát másutt, csak Nálam, Jézusnál!

Kivétel nélkül minden szellemi lény, tehát minden ember is, csak akkor élheti át a hazataláltság örömét, ha azt Nálam, Jézusnál keresi. Te erre vállalkoztál akkor, amikor leveleddel felkerested médiumomat.

Arra nem vállalkozhatom, hogy elkezdjek veled együtt botránkozni. Nem tehetem meg, hogy olajat öntsek a téged égető tűzre, mert az a tűz, amely téged éget, nem a Szentlélek tüze, hanem a pokol tüze. E tűz azt kell hogy égesse, aki meggyújtotta! Mindig annak kell megtérni, aki boldogtalan.

Neked akkor is meg kell találnod szíved nyugalmát, ha lelked sajog a fájdalomtól. Ez nemcsak különleges, hanem természetes a földi élet poklában. Akiben Én, Jézus, élhetek, abban szenvedve is élhetek! A te jelenlegi lelki szenvedésed tehát az Én, a te Jézusod szenvedése benned! Döbbenj rá, hogy pontosan azzal mutatom ki valódi szeretetemet irántad, hogy még a szenvedésemet is megosztom veled!

Amíg nem tudod feltenni magadnak a kérdést, hogy miért jó az neked, ami veled történt, addig nem hiszed el, hogy Isten a körülményeidnek is az istene, tehát nem hiszed el, hogy Isten valóban gondviselő Isten. Amíg nem hiszel a gondviselő Istenben, addig egy olyan torz istenkép van benned, amely nem azonosítható be azzal az Istennel, aki Bennem, Jézusban, egykor megjelent közöttetek.

Sok ember azt gondolja, hogy Isten csak akkor gondviselője, ha szót fogad neki, de mihelyt nem parancsolhat kedve szerint Istennek, akkor már azt mondja, hogy elhagyta őt az Isten. Isten soha senkit nem hagy el! Az viszont teljesen igaz, hogy azok, akik szívükben felháborodva élik életüket, elhagyták az Istent!

Te akkor mondhatod azt, hogy kezdesz megtérni, ha párod ártatlan gyermekére megpróbálsz, törekszel szeretettel gondolni.

A mennyek országának ára van. Ezt az árat neked is le kell fizetned! Ennek az árnak tartalma az a magatartás, amely a rosszat jóval, a hűtlenséget hűséggel, a bántást megbocsátással viszonozza még akkor is, ha az illető, aki a bántást elkövette, nem mutat megbánást.

A mennyek országa erőszakot szenved, és erőszakosak ragadják meg azt. (Mt 11,12) Arra az erőszakra van hát szükséged, amelyet magaddal, érzéseiddel, igazságérzeteddel szemben kell megvalósítanod úgy, hogy vállalod a szükséges életáldozatod bemutatását a szeretet oltárán. Én, Jézus, így tudok veled EGY lenni! 34 /3552

 

               

Kérdező: HOGYAN ÉLHETEK JÓL A HITETLENEK KÖZÖTT?

1. Valóban újjászülettem?

2. Nehéz hitetlenek, szeretetlenek között élnem!

HANG: 1. Részedről csak annyit kell tenned, hogy tudatosan befogadj Engem, Jézust, az életedbe. Ez már megtörtént!

Az elbizonytalanítás ördöge mindig lesben áll. A te hálát mondó, dicsőítő imáid olyan védőfalat vonnak köréd, angyalaim által, amely mindenkor biztonságot ad számodra.

2. Nagyobb hangsúlyt kell tenned a szívedben élő Mennyország örömére, mint a rajtad kívüli világ pokoli valóságára. Ha ezt teszed, akkor a benned élő Szentlélek tüze lassan, de biztosan győzelmet arat a téged körül vevő pokol tüze felett! 34 /3600

 

 

 

Kérdező: 1. Tőled származott egy bizonyos FÉNY megtapasztalása?

HANG: 1. A pokol tüze és a Lelkemnek tüze nem különböztethető meg könnyen a Földön. Minden attól függ, hogy a „fény”-élmény növelte-e benned - vagy nem - azt a szeretetet, amely a másikra figyelés alapján a nem ártást, a megbocsátást és a másokon segítést szorgalmazza Jn 14;6*. A Tőlem jövő „fény” mindig ezt segíti elő! 35 /3690

 

 

 

           

A reinkarnációról azoknak, akik erről Jézus alapján kételkednek

E kérdésre: Mi késztetett arra, hogy a reinkarnációval érdemben foglalkozzam, maga Jézus kijelentései, példabeszédei hívták fel a figyelmemet. Reinkarnáció alatt nem a lélekvándorlást értem. Szerintem a lélekvándorlás a reinkarnáció eltorzított formája. E torzításon nem kell csodálkoznunk, amint azon sem, hogy még ma is a legtöbb keresztény embernek torz képe van nemcsak Istenről, de Jézusról is.

Bizony mindannyian az önzésnek és a felelősség áthárításának torz tükrével születtünk a Földre, akkor is, ha ezt „útközben” megbántuk.

Reinkarnáció alatt értem ugyanannak a szellemi teremtménynek újraszületését emberként, aki már élt valamikor a Földön, illetve azért született, mert születése előtt önzése, gőgje folytán méltatlannak bizonyult Isten boldogságára.

A reinkarnáció véleményem szerint nem azonos az újjászületéssel sem, amelyben részesülniük kell mindazoknak saját testükben, akik üdvözülni akarnak (Jn 3;3).

Köreinkben azt szoktuk mondani, hogy az ember elsősorban nyaktól fölfelé ember. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy értelmes ember értelmetlenséget sokáig nem tud képviselni, főleg akkor, ha valamire az egész életét rá akarja tenni.

A reinkarnációval nem törődésben látom annak is a következményét, hogy a szegény, szolgáló Jézust emelt fővel képesek képviselni különböző rangokban, stallumokban, trónusokon ülő kései utódai azoknak az apostoloknak, akik még tudták, hogy nem lehet különb sorsa azoknak, akik Jézus nyomában járnak, mint amilyen sorsa Mesterüknek volt (Jn 15;20 - Mt 10;24*).

De ne szaladjak el oly gyorsan előre! Egyelőre csak azt állítom, hogy nem az indított a reinkarnációval való szóba állásra, hogy a hatmilliárd emberből több mint négymilliárd hisz benne. Nem ez indított, bár ez is figyelmet felkeltő lehetne azoknak, akik szívesen és joggal foglalkoznak azzal, hogy bizonyos szó, kijelentés, hol és hányszor fordul elő. Ez így igaz akkor is, ha egy igazságnak soha nem lényeget érintő kritériuma az, hogy hányan és hányszor képviselik.

Még a józan eszem sem elsődleges szempont a reinkarnációval való foglalkozásom tekintetében, bár ez nem teljesen elhanyagolható. Nem hanyagolható el számomra az a „véletlen”, hogy nem vagyok azok között az afrikai csontváz emberek között, akik „véletlenül” nem a mi égövünk alatt látták meg a napvilágot, sem azok között, akik a Teréz anya leányai által - mint csepp a tengerben - felkarolt leprások és különböző betegségekben magukra maradt százezrek életét jellemzi.

Nem. Engem Jézus szavai, kijelentései kényszerítenek arra, hogy foglalkozzam a reinkarnáció gondolatával, és nyitott és hálás leszek mindazoknak, akik igazolni tudják számomra Jézus alapján csakúgy, mint a józan ész alapján azt, hogy a több mint négymilliárd ember hite a fantazmagóriák, a mesék világába tartozik. Kezdem hát Jézus kijelentései alapján igazolni azt, hogy szóba kell állnom a reinkarnáció gondolatával.

Azt mondom, hogy kezdem. Igen, mert egyelőre csak egyetlen gondolatpárt említek, ajánlok testvéreim figyelmébe. Ha ezt már alaposan megcáfolták vagy elfogadták, akkor érdemes tovább olvasni, folytatni a bennem felmerült,  s eleddig még meg nem cáfolt érveim felsorolását. 

Feltételezem, hogy Jézus volt a világon a legemberibb ember, és ő joggal elvárja azoktól, akik követésére vállalkoznak, hogy egyre emberibb emberek legyenek. Tehát értelmes emberként értelmes dologra tegyék az  életüket.

Jézus szűk kapunak és keskeny útnak mondotta azt az utat, amely az életre vezet, és hozzátette még azt is, hogy kevesen találják azt meg. Azért, hogy tévedés ne essék, nehogy valaki véletlen kisiklásnak, elnagyolásnak tartsa kijelentését, még hozzáfűzte azt is, hogy széles az út, és tágas a kapu, amely a romlásba vezet, és sokan mennek be rajta. (Mt 7;13-14). Az „életet” a mennyek országának gondolom. A „romlást” pedig a kárhozatnak A dúsgazdag és a szegény Lázárról szóló példabeszédében Jézus egyértelműen elmondta, hogy odaát nincs mód átevickélni a romlást jelentő pokolból az életet, a mennyek országát jelentő ábrahámi kebelre. (Lk 16;26).

Véleményem az, hogyha nem lenne reinkarnáció, akkor a JÓ Isten jósága emberi mércével is csak rossz Istennek lehetne nevezhető, mivel a kevés gyermeke mellett a sok gyermekét örök kárhozatban tartaná örök létben. E kijelentésemnek kétségtelen alapja az, hogy minden létezőt szerintem Isten tartja létben. Amit Ő nem tart létben, az nincs! Vagyis Isten létbentartó módon van jelen teremtményeiben. Azt sem gondolom elfogadhatónak, hogy hol létben tart, hol megsemmisíti azt, amit, akit létben tartott. Azért nem tartom számomra ezt elfogadhatónak, mert részben Istenben nincs változás, részben pedig szerintem Isten nem hebehurgyán teremti Önmagára szellemi teremtményeit, és elfogadhatatlan számomra az is, hogy valaki, legyen az akár a világ leggonoszabb szellemi lénye is, akkor érezze jól magát, amikor rosszul érzi magát. Márpedig ez azt jelentené, hogy a sok milliárd elkárhozott soha nem jönne ki a poklok poklából, bár kijöhetne. Elfogadhatatlan tehát számomra az, hogy egy rossz állapotból soha ne lehessen kiút annak, aki nem találta meg a keskeny utat és a szűk kaput Mt 7,14. Így már ez az egyetlen jézusi gondolatpár, amely szerint sokan kárhoznak el, és odaát nincs végleges revideálásra lehetőség, már elég arra, hogy szóba álljak a reinkarnáció gondolatával. Igaz, el lehetne mondani azt, hogy van tisztítóhely, és onnan lehet kiút a mennyország irányában. De akkor meg a poklot, a kárhozatot kellene tagadnom, ami szintén nem megy, mert Jézus szavai alapján a férgük el nem hal, és a tüzük ki nem alszik (Mk 9;48).

Jelenleg én egy olyan egyháznak vagyok tagja, amely sem a tisztító tüzet, sem a poklot nem tagadja, hanem kifejezetten hittartalomként állítja, megköveteli övéitől, de a reinkarnációval kapcsolatban tudtommal nincs ilyen hittétele. Egyszerűen figyelmen kívül hagyja. Hát ezért képes arra, hogy a kicsi, szegény, kiszolgáltatott jézusi magatartást lecserélje a nagy, gazdag és önmagát engedelmeskedtetéssel biztosító intézménnyel. Ha az egyházam hatalmasai szóba állnának a reinkarnáció gondolatával, úgy gondolom, egy sem lenne közülük olyan botor, hogy hatalmaskodást vállalna abban a tudatban, hogy emiatt még egyszer a Földön kegyetlen szolgasorsot kell majd vállalnia.

Folytatom a reinkarnáció létével kapcsolatos nézetem igazolását. Tömören akarok fogalmazni. Nemcsak azért, mert nem akarom bő lére ereszteni mondandómat, hanem azért is, mert e kis írásomat vitaindítónak szántam.

Jézus beszél konkolyról, amelyből búza soha nem lesz. Nem beszél farkasról, amelyből bárány lesz, de beszél arról, hogy mindkét létezőpár az marad, ami volt kezdetben. „Hagyjátok, hadd nőjön mind a kettő az aratásig!” (Mt 13;30) – „Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé!” (Mt 10;16)

A konkoly az konkoly, a farkas az farkas marad. De azt is mondja, hogy majd akkor, amikor Őt keresztre feszítik, mindeneket magához vonz, és nem mondja azt, hogy kivéve... „Én meg, ha majd fölmagasztaltatom a földről, mindenkit magamhoz vonzok.” (Jn 12;32) Tehát ismét csak azt következtetem ebből, hogy bár az örök kárhozat lehetősége örökre létezik, de az örökre elkárhozottak elkárhozott létezése nem létezik. Itt a Földön viszont vannak olyanok, akik az Ördög atyától vannak (János 8;43), és akikért Jézus kifejezetten elmondja, hogy ezekért nem imádkozik (Jn 17;9). Sőt még övéit is figyelmezteti, hogy rázzák le lábuk porát (Mt 10;14), ha ilyenekkel találkoznak.

A Szentlélek elleni bűn valósága nem érv amellett, hogy vannak örökre elkárhozottak, mivel ez a bűn nem egy döntés következménye, hanem a megátalkodottság állapota. Nagyon természetes, hogy mindaddig, amíg valaki megátalkodott állapotban van, számára nem lehetséges a bűnbocsánat megszerzése.

Igaz, hogy a pokol tüze ki nem alszik, a férgük el nem pusztul, de csak addig maradnak ott az elkárhozottak, amíg ki nem fizetik tartozásukat (Máté 18;34). Ez viszont szintén nem lehetséges odaát, mivel ott, ahol nincs rászoruló, ott nem létezhet a rászorulókon való segítés, tehát nem lehet adósságtörlesztés. Igaz az is, hogy senki nem juthat az Atyához, csak Jézus által (Jn 14,6), és senki nem jut Jézushoz, hacsak az Atya nem vonzza őt (János 6;65). Az Atya pedig csak azokat vonzza, akik az Atyánál tanultak (János 6;45). Tehát már születésük előtt megbánva az ott elkövetett szeretetlenségüket önmagukkal szemben, megtanulták, hogy ezt nekik jóvá kell tenniük. Jézus csak a Földön van minden szellemi teremtményében rászoruló, tehát viszontszeretni vágyó módon jelen. Így ismét csak szóba kell állnom azzal a lehetőséggel, hogy mindenki leszülethet a Földre újra, amíg újjá nem születik saját testében az által az Isten Lelke által, aki nemcsak képes, de újjá is szüli azt (Jn 3;3), aki Őt a rászorulókban szereti.

A teljesség kedvéért meg kell még említenem azt, hogy Isten nem személyválogató, hanem szerepeket kiosztó. De a szerepkiosztásban sem lehet személyválogató. Így amikor keresztelő Jánost már születése előtt betöltötte Szentlélekkel (Lukács 1;41-44), akkor ezt csak azért tehette, mert Jánosnak igazolnia kellett már előbb, hogy Istent visszaszeretése az ő lelkében már eldöntött tény. Jézus szavai alapján ő Illés, akinek el kellett jönnie előfutárként (Máté 11;14), hogy mint pusztában kiáltó előkészítse az Ő útját.

Az Ószövetségből egyetlen idézetre hívom fel figyelmeteket. Jób könyvében ezt olvashatjuk: „Mezítelenül jöttem ki anyám méhéből, és ruhátlanul térek oda vissza Jób 1;21” Tudom, hogy Jób könyve tanmese. De éppen, mert tanmese, tanítani akar minden kijelentésével!

Szívesen vállalom a fentiekkel kapcsolatban az olyan termékeny párbeszédet, amelyben minősítések helyett érvekkel válaszolunk egymásnak.

Testvéri szeretettel: Dombi Ferenc   39 /4243

 

 

 

Való Zénó

 

Drága Jézusom!

3. Kérlek, értékeld a Feri bácsi által elindított prófétaiskolát! Mit kell tudnunk ezzel kapcsolatban?

HANG:  Kedves Barátom, Zénó!

3. A Hang-közösség valóban iskolát alapított azáltal, hogy olyan tartalomra építette fel Isten és ember kapcsolatát Lelkem irányítása által, ami az egész világon egyedülálló! Párbeszédet folytatni az Istennel, ma még közöttetek is kuriózum! Tabukból és misztériumokból álló falak dőltek le azáltal, hogy közösségi szinten hitté és gyakorlattá kovácsolódhatott az ember és az Isten legtermészetesebb igénye, az, hogy a Teremtő és teremtménye egymással újra szót értsen. Nem csak jelekben, nem csak álmokban, nem csak csodákban, nem csak közvetítőkkel, hanem egymás között, élő gondolatban, most, a jelenben. Ez pedig nem más, mint a párbeszéd formában elmondott ima. Ha akarod, ha hiszed, akkor fel tudom használni gondolataidat arra, hogy megtöltsem őket Istentől jövő szeretettartalommal. Mivel Én nem személyválogató, de szerepeket kiosztó Isten vagyok, ezért természetes, hogy a Velem való párbeszédre mindenkit meghívok. A párbeszédima több, mint üzenetátadás! A párbeszédima élő dialógus az Isten és az Ő teremtménye között. Tehát a bennetek megszólaló Hangom valóban egy személyre szóló lelki vezetés, nem pedig külső információáramoltatás erkölcsi színezettel. Ha az általatok közvetített Hangom bennetek mégis torzul, akkor torzultságát nem az ismeretetek hiányától, hanem a lezártságotoktól vagy a rossz szándékotoktól kapja. A Szentlélek tüze és a pokol tüze csak kevesek számára különböztethető meg. Közösségetek valóban prófétai lelkületet is hordozó iskola, mert a személyre szóló lelki vezetés mellett képes olyan égi üzenetet is közvetíteni, amilyet a próféták tettek népük vezetése érdekében. A lelkiismeretetekben megszólaló Hangom által akarlak személyesen is és közösségileg is hazavezetni benneteket. E vezetésben kérjétek bátran egymás segítségét, mert az is igaz, hogy saját problémátok meglátásához a párbeszédimában sincs mindig kellő távlatotok. Az a jó, ha egymást kölcsönösen kéritek meg arra, hogy párbeszédimában lelki vezetést vállaljon értetek, mert így mindnyájan bekapcsolódhattok abba a benső megtapasztalásba, hogy valóban Én vezetlek benneteket.

 

 

*****************************************************************

Pokol tüze: 2 ~115, 7 ~561, 25 ~2468, 34 ~3552, 34 ~3600, 35 ~3690, 39 ~4243,